2012.12.28. 19:26, Inana
Nem akartam erről írni. Ami azt illeti, meg sem fordult a fejemben. Úgy tudtam, a szavak elválasztásának szabályát már alsó tagozatban beleverik az ember fejébe, tehát mindenki ismeri a módját.
A G-Portál oldalain nézelődve azonban rá kellett döbbennem a fájdalmas igazságra: nem. Még mindig vannak olyanok, akik, habár már az általános iskolát is kijárták, olyan szarvashibákat ejtenek, hogy a szemem is belekönnyezik.
Talán az mindenki számára egyértelmű, hogy egy szótagba egyetlen magánhangzó kerül, ezért ezt nem fogom külön pontba szedni. Értelemszerű továbbá az is, hogy azokat a szavakat, amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak, nem választjuk el.
Nézzük hát az elválasztás alapvető szabályait.
1. Az egyszerű szavak. Pl aranyos. Tudnunk kell, hogy egy új szótagba mindig bekerül az előző szótag legutolsó mássalhangzója: a-ra-nyos.
2. Több mássalhangzó egymás után. Pl rejtélyes. Ebben az esetben is csak egyetlen mássalhangzó kerül az új szótagba: rej-té-lyes.
3. Több magánhangzó egymás után. Pl. teafilter. Ilyenkor is csak egyetlen magánhangzó állhat egy szótagban, még akkor is, ha emiatt az egyik szótag csak egy árva magánhangzóból fog állni: te-a-fil-ter.
4. Hosszú mássalhangzók. Pl mássalhangzó. Nem visszük át az új szótagba mindkét mássalhangzót, csupán az egyiket: más-sal-hang-zó.
5. Hosszú kettős mássalhangzók. Pl könnyelmű. Ebben az esetben is kettébontjuk a két mássalhangzót, mindkét szótagba kiírjuk a rövid alakot: köny-nyel-mű.
6. A dz és a dzs. Pl edző. A dz és a dzs egyetlen, önálló mássalhangzót jelölnek, tehát ezeket nem választjuk szét: e-dző.
7. A ch, bár két betűből áll, egyetlen hangot jelöl, éppen ezért nem választjuk ketté.
8. Összetett szavak. Pl rendőr. A szót az összetétel határánál elválasztjuk: rend-őr.
Természetesen ezen kívül is vannak még szabályok, de ezek a legalapvetőbbek, amelyeket mindenkinek tudnia kell(ene)!