Görögöktől a világirodalomig?
2012.12.29. 17:33, Cassandra
Történelemlecke
Görög lírák:
Nos, előző történelem leckés cikkemtől vezérelve úgy gondoltam, hogy meg kell veletek ismertetnem azt, hogy a görögöktől hogy és mint alakult ki a világirodalom. Igen, jól olvastad, az irodalom tényleg Görögországból indult! Nézzük is meg, hogy és mint történt mindez.
Kezdjük először a görög lírákkal. A görög társadalmi változások miatt az eposzok helyett/mellett a más értékrenddel bíró költészet, más néven líra jött létre.
Eposz => hősiesség Költészet => az élet örömei
Líra jellemzői: egy műnem, egyéni gondolatok, érzelmek kifejezése, közvetlenség, szubjektivitás => én központúság
Legnagyobb görög költők: Szappho (Kr.e. 619-568), Anakreón (Kr.e. 572-487) stb.
Római költészet:
A művészet mindig művészetből születik. Ilyen például: görög művészet (költészet, mitológia) => római művészet => világirodalom
Kezdetben a rómaiak mintának, követendő példának használták a görög művészetet; csak később váltak egy bizonyos szinten önállóvá.
A római irodalom aranykora Augustus Császár idejére tehető (Kb.: Kr.e. 34- Kr.u. 14.)
Legnevesebb római költők: Catullus (Kr.e. 87-54), Vergilius (Kr.e. 70-19) stb.
A világirodalom ezekből a régi lírákból, mítoszokból, regékből származnak tehát. Mint a rómaiak is követték a görög példát, úgy követték később a különböző országok is.
Ha ezt az egészet bárhol és bárhogyan is veszekedésnek fogod el, az már magában hiba. Mondtam, nem neked, hanem a cikknek szánom a megnyilvánulásomat. Ráadásul nem is jó latintanárom van, mert (ha a szakmájában jó is, én nem erről írtam, hanem arról, hogy) utálom. Utálom, mert szemellenzős módon mindent, de tényleg mindent a latinból eredeztet. Egyszer megmagyarázta, hogy a hamburger valójában latin jövevényszó... Ilyen szinten...
Másrészről igen, a sumerek adókat, pénzügyi és egyéb dolgokat jegyeztek fel de mint írtam voltak szórakoztatásra szánt műveik, még ha nem is ismertek és nem is fontosak. De mindegy...
Kínával már nem ez a helyzet, ők tisztán leírták a legendáikat leírtak valós irodalmi történeteket. (Ezen felül hogy alátámasszam magam - nem órai anyaggal, mert Magyarországon még a követelményrendszer ellenére se ugyan azt és ugyan úgy tanítják a tanárok, de még az egyetemi professzorok sem!- gondoltam beszúrok egy rövid idézetet egy kínai irodalommal foglalkozó oldalról... nem tudom mennyire vagy jóban az angollal... bocsánat, ha mondjuk németet, vagy spanyolt tanulsz :( "Writing in China dates back to the hieroglyphs that were used in the Shang Dynasty of 1700 – 1050 BC. Chinese literature is a vast subject that spans thousands of years." De ha még ebbe bele is lehet kötni, elvégre a writting még jelenthetne egyszerű írást is, az egyik alcímbe már nem annyira... "Zhou Dynasty (1045-255 BC) Basic Philosophical and Religious Literature" a bc=before Christ, ergo Krisztus előtt és nem ez a dinasztia kezdte, csak ezt a dinasztiát boncolgatják... itt már félreérthetetlenül litterature van, azaz irodalom.)
Félreértetted a rómais megállapításomat is. Nem azt mondtam, hogy megelőzték a görögöket a lírában. Azt mondtam megelőzték őket az epikában. Mindkettő irodalom, vagy nem? Ráadásul Augustus császár kora csak a római költészetnek az aranykora, a római prózáé Ciceró, aki még Augustus születése előtt halt meg. Kr.e. 78-ban. Augustusé nem az egész irodalom aranykora... /Bár kicsit utánakeresve évszámoknak is, pár évtizeddel ebben is lemaradtak a rómaiak... az első görög próza elvileg emlékeimmel ellentétben nem 500as, hanem Wikipedia szerint 600as évek... bocsánat!/
Nem sütöttem el, mert ebben a témában még annyira se vagyok jártas, mint úgy alapvetően az irodalommtörténettel... de még Mezopotámia korszaka előtt is már volt írás és irodalom. Pre-szanszkrit időkben... De erre keress, vagy kérdezz rá, mert sajnos többet nem tudok mondani...
Egy fő bajom van a cikkel, bár lehet ez nem jött át: Költészetre fókuszáltál. Márpedig az irodalom nem csak költészet, de próza is. És ha így nézem - sajnos- már nincs igazad. Pedig csak költészet esetében még lehetne. De nincs, mert világirodalom.