2012.10.16. 17:21, Inana
Vázlatot írni egy elkészítendő irományról nem csak hasznos, de sokszor fontos is!
Többek véleményével ellentétben egy vázlat megírása nem csupán abból áll, hogy papírra vetjük az unalomig ismételt momentumokat. Nem. Ilyenkor egy kicsit mélyebben kutakodunk a szálak között, összefüggéseket alkotunk, és fontos motívumok jutnak eszünkbe. Ha csak beleugrunk egy történet megírásába, úgy, hogy jóformán azt sem tudjuk mi lesz a végkifejlet és hogyan jutunk el odáig, könnyen fejre eshetünk. Lehet, hogy csak az utolsó fejezet megírásakor ugrik be egy frappáns befejezés, csakhogy aztán rájössz, hogy már a történet elején be kellett volna mutatnod egy később fontossá váló eszközt, ami aztán tökéletessé tehette volna a végkifejletet.
Vegyünk egy egyszerű példát. Ha J. K. Rowling, a Harry Potter-kötetek megalkotója gondolkodás nélkül kezdett volna bele az írásba, talán nem jutott volna eszébe főhősére faragni a villám alakú sebhelyet. Márpedig, ha jobban belegondolunk, ez a mozgatórugója az egésznek, annak ellenére, hogy sokszor szerényen megbújik a háttérben.
Természetesen nem kell sorról sorra megtervezni a történetet, egészen a leglényegtelenebb párbeszédekig. Hagyni kell magunknak egy kis teret, hogy a későbbiek során egy-egy jelenetben jobban támaszkodhassunk a fantáziánkra, mint máskor. Ha mondatról mondatra megtervezett alkotást akarunk megírni, az írás folyamata könnyen egyhangúvá, fárasztóvá válhat.
Néhány esetben nem törvényszerű a vázlatírás. Ha csak egy rövid történetet alkotunk, valószínűleg többé-kevésbé már megvan a fejünkben a kerek történet. Ekkor is fontos, hogy az írás elkezdésekor már tudjuk, mi lesz a végkifejlet és hogyan jutunk el oda, de ezeket nem feltétlenül szükséges leírni.
Ha vázlatot írsz, ne csapd össze! Hiszen ez a történet felépítésének alapja, mint ahogyan egy valódi, kőből épült ház sem áll csak falakból! Az egyes részeknek építkezniük kell egymásra!