Gondolom, mindenki számára ismertek azok a főleg lány karakterek, akik nagyon szépek, nagyon kedvesek, aranyosak, mindenki szereti őket és még sorolhatnánk – egyszóval talán a tökéletessel lehetne definiálni. Ezt a „jelenséget” nevezzük Mary Sue-nak. Általában ilyeneket fanfictionökben lehet találni, de gyakorta megeshetnek akár regényekben, novellákban is.

Mary Sue az első történetek kitalálásakor született, de nevét csak 1973-ban kapta, amikor is Paula Smith megírta ”A Trekkie’s Tale” című Star Trek fanfiction-paródiát, amiben is először foglalta össze a gyűlölt karakterek jellemzőit, hiszen Mary Sue tökéletes, és kész. A szerző szemében a hibák csak még szeretetreméltóbbá teszik a karaktereket. Gyakran a szerzők vagy nem is tudnak arról, hogy egy-egy karakterünk Mary Sue, vagy nyíltan fel merik vállalni. Akármelyik esetről legyen is szó, a szerzők vérig tudnak sértődni, ha akármelyik karakterüket is negatív kritika éri – akár legyen másról, vagy magáról Mary Sue-ról szó. Ilyenkor képes akár a szereplő által lemészárolni egy számára unszimpatikus karaktert. Ezzel pedig bizonyságot nyer, hogy Mary Sue nem más, mint az író alteregója, annak a vágyálomnak a megtestesülése, akivé maga az alkotó szeretne válni. Itt pedig visszatér maga az a dolog, hogy mik is utalnak arra, hogy egy karakter Mary Sue: általában kivételesen gyönyörű, a legújabb divat szerint öltözik, esetleg van valami egyedi ismertetőjele, például egy sebhely vagy tetoválás, különösen művelt, a baráti/családi összejövetelek lelke nem más, mint ő. Esetlegesen meghal, de mégis feltámad, vagy feltámasztja az elesett bajtársait.

Élettörténetét tekintve az szenvedésekkel teli, iszonyatos szegénységben nőtt fel, gyermekkorában megkínozták, megerőszakolták, saját szemével kellett végignéznie, ahogy a családját lemészárolják. A fő gonosz persze folyamatosan az életére tör, meg akarja semmisíteni, csatákba keverednek, ő megsérül. Emiatt persze depresszióba esik, esetleg öngyilkossági hajlamai is lehetnek, és csak nagy erőfeszítés árán érhető el az, hogy lemondjon ezekről. A többi szereplő persze imádja, isteníti – talán pont ezek miatt.

És itt jön képbe az, amit már egyszer említettem: ezek miatt a szörnyű dolgok miatt persze a szerző még jobban szeretni fogja az adott karaktert, hisz az ilyen karakterek a borzasztó sorsuk miatt még több szeretetre vágynak.

Az ellenkező nemet persze lenyűgözi a karakter csábos mosolya, majd kalandok sora után végül sikerül házasságra lépniük, esetleges folytatások megírására okot tudnak adni.

Amint azt már említettem, Mary Sue-k nem csak fanfictionokben szerepelhetnek, hanem egy egyedi történetben is. A különböző bestsellerek pedig ezek iskolapéldái. Nyomozgattam picit ezek után, ha már egyszer cikket írok róluk, és akármennyire is meg fognak most páran utálni, ettől tény: Darren Shan, Dan Brow művei vagy épp a Harry Potter is beletartozik ebbe a témába.

Mary Sue-t nagyon sokan gyűlölik, és jogosan. Túlzott jelenléte gondot okozhat a moderált fanfiction-oldalakon, komolyabbnál komolyabb veszekedéseket szíthat a kritikáért esedező szerző és a túlbuzgó, őszinte olvasók között, és az alapvetően egy olvasó megundorodhat egy olyan könyvtől is, amit kevesebb Mary Sue-val szívesebben olvasna. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy szinte minden egyes író Mary Sue-val kezd! Így tehát mindenkinek időt kell adni, hogy rájöjjön az esetleges hibáira, így a Mary Sue használatra is.

Egy egyszerű mondat végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk: pontot, felkiáltójelet, kérdőjelet.

Egy egyszerű, kijelentő mondat végére pontot teszünk. Mint ahogy a nevében is benne van, csupán kijelentünk valamit, tulajdonképpen mindenféle többletérzelem nélkül.
„Süt a Nap.”

Egy kérdő mondat végére kérdőjelet teszünk. Tehát ilyenkor kérdést teszünk fel, valamit megtudakolunk másoktól (ritkább esetben önmagunktól), oka a kíváncsiság.
„Mit csinálsz? Mégis mit keresek én itt?”

Felkiáltó, felszólító vagy óhajtó mondat végére felkiáltójelet teszünk. Felkiáltás lehet, amikor elcsodálkozunk valamin, meglepődünk, mérgesek vagyunk. Felszólítunk, amikor cselekvésre utasítunk valamit, és óhajtunk, amikor a kívánságainkat fejezzük ki.
„Ezt jól csináltad! Gyere ide! Bárcsak ötös lenne a dolgozatom!”

Az érzelmek fokozását, ill. hullámzását az írásjelek halmozásával érhetjük el, ennek többnyire két fajtája van:
„Én ezt nem értem...” – Három pont! Nem kettő, nem négy – három!
„Mit képzelsz magadról?!”

Ezen kívül néhányan használják a kérdőjelek és felkiáltójelek egymás utáni halmozását, bár irodalmi műben nem mutat szépen.

Összetett mondatok esetén pedig kétféle eset van:
Mellérendelő összetett mondat végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk.
„Ez nekem is tetszik, neked miért nem?”
Alárendelő összetett mondat végére olyan írásjelet kell tenni, amilyet a főmondat kíván.
„Nem felejted el, amire megkértelek?”

Azok, akiknél élnek kisállatok, tökéletesen tudják, néha kedvenceink gondoskodnak arról, hogy ne írjunk, hanem „szolgáljuk őket”. Természetesen ebben nincs semmi kifogásolandó, elvégre, ha szeretjük őket, éjjel-nappal velük kellene foglalkoznunk, leszámítva az iskolában töltött időt, mert az is az érdekük.
A logika egyszerű:
Minél okosabb a gazdi, annál jobb a munkája.
Minél jobb a munkája, annál több a pénze.
Minél több a pénze, annál többet kényeztet.

Veletek is előfordult olyan, hogy egy fáradalmas nap után végre beülhettél a gép elé, hogy lejegyezhesd gondolataidat, mert fú, az a tanár ma szemét volt veled, mert az egyik osztálytársad ezt meg azt mondta... Megjelenik előtted a patyolatfehér szövegszerkesztő, elkezded pötyögni a szavakat. Jól haladsz, a szavakból sorok lesznek, a sorokból bekezdések...
És akkor megjelenik a settenkedő kisállat, szépen kinézi, hol lehet a legjobban elhelyezkedni, fenékrázás, és arra leszel figyelmes, hogy egy szőrmók dagasztja a combodat.

Én, mint négy macska és egy kutya tulajdonosa tökéletesen tudom, mit éreznek a fiatal írók, mikor a macska szebbik felét kell bámulni a monitor helyett.
Persze vannak olyan egyedek, akik alapvetően nyugodtak, csak ülnek az öledben, te pedig folytathatod a munkádat.
Azt képzeljétek el, amikor egy macska és egy kutya verekedik a széked mellett, kettő cica az öledben marakodik, hogy kié legyen a jobb hely – nos, nálunk ez általános. Így érthető, miért készülök el olyan későn az írásaimmal.
Azt is figyelembe kell venni, hogy öt állattal nehezebb bánni, mint eggyel. Gyönyörű pillanatokat élek át velük, de vajon véletlen, hogy akkor akarnak velem aludni, amikor írok? Mindig este őrülnek meg, s nem hagynak dolgozni.

Bezzeg tanuláskor elkerülnek, hogy okos legyek, több pénzt hozzak, és többet kényeztessem őket...

Hát nem lenyűgözők az állatok?

A mítosz a görög müthosz szóból ered, melynek jelentése történet, elbeszélés. A mítoszok az emberi kultúra ősi, hosszú időn át szájhagyománnyal továbbörökített szövegei, melyeket a közösség kiemelkedő alkalmain arra hivatott emberek mondtak el. Hősei emberfeletti lényeg, istenek, félistenek.

Mítoszok tárgyát képezheti például a világ keletkezése, megalakulása, az élet elmúlása vagy épp egy-egy természeti jelenség. A mítoszok tehát leginkább az emberben megforduló legmélyebb és legkomolyabb kérdésekre adhatnak választ/válaszokat – az persze kérdéses, hogy ezek igazak-e, avagy sem.

Ezen az oldalon legfőképpen az irodalomról és az írásról beszélünk, ettől függetlenül viszont gondolom, mondanom sem kell, hogy hány filmet rendeztek már nagyon sikeres, kerek történetű könyvek alapján is. Így tehát rengeteg mitológiai személyről, mítoszról nem csak könyvekben olvashatunk, hanem filmeken is megtekinthetjük őket.

A mítoszok ugyanakkor valaha ténylegesen megtörtént, egy nép életére esetlegesen valós hatást gyakorló események emlékét őrzik. Gondolok itt például azokra a természeti katasztrófákra, vándorlásokra és területszerző, valamint területmegtartó csatákra, melyeket az akkori emberek átéltek.

Gyakran találkozhatunk a régmúltban készült edényeken olyan képekkel, melyeken az ilyen mítoszok megelevenednek. Biztosan Ti is láttatok már ilyeneket, ha nem máshol, történelemkönyvekben biztosan. Ezek ugyanúgy az emberi élet lényegét tartalmazzák: szerelem, munka, harc, élet és halál, persze ezek csak azon példák, melyeket minden ember ismer, és ezek a legfontosabbak is.

A mítoszok olyan irodalmi és művészeti dolgok voltak, melyekben minden egyes ember megtalálhatta és megjeleníthette önmagát. Ez a tény magyarázza a mítoszok egy részének tanító szerepét. A mítosz egy összetett dolog, melyet ma több műfajra bonthatnánk: hit/vallás, irodalom és a tudományok.

A mitológia a mítoszok továbbmondását jelenti, melyeket egyes népek, kultúrák igaznak is hisznek. Ezekben – is – természetfeletti lények, események és személyek találhatók, bár ezekben kevésbé fordulnak elő olyan mélyebb gondolatok, mint a mítoszokban, hiszen ahogy azt már említettem, azokban elsőbbséget képez az élet és maga a világ megalakulása.

A mai napon egy egyszerű gyorsversenyt hozok, amire mától október 13-áig, azaz jövő szombatig lehet írni.
Egy képet fogok a bevezető szöveg alá kitenni, neked az a feladatod, hogy azt felhasználva írj egy maximum 3000 karakteres írást (szóközzel együtt számolva). Akár gondolatmenetet, akár rövid történetet.
Fontos: a történetet hozzászólásba írd, ehhez a bejegyzéshez! Linkelj a nevedhez egy e-mail címet is, hogy el tudjunk érni téged. Igyekezni fogok minden írásra reagálni néhány sort.
Mivel nem biztos, hogy egyetlen hozzászólásba belefér az írásod, bonthatod több részbe is, a lényeg, hogy az egész itt legyen, ez a bejegyzés alatt.
A feladat tehát annyi, hogy a kép látványa, mondanivalója valamiképpen belekerüljön az írásba. A karakterszámmal úgy tudtok trükközni, ha pl az írásjelek után nem írtok szóközt - csak itt, csak most ez engedélyezett.
Egy hét múlva fogom kihirdetni, kinek az írása tetszett legjobban (mivel ez csak egy gyorsverseny, csak egy szerkesztő fog zsűrizni), de a véleményeket eközben is írni fogom a művekhez.
A legjobbnak ítélt mű szerzője pedig lehetőséget kap, hogy saját cikkel vagy novellával jelenjen meg a főoldalon!

Íme a kép (nagyobb méretért kattints rá):

Főbb tudnivalók még egyszer:
- maximum 3000 karakter (ha szükséges, bontsd részletekre)
- hozzászólásba írd (ehhez a bejegyzéshez)
- add meg a neved és az e-mail címed
- várd az eredményt

Remélem, lesz érdeklődés. :) Ez az oldal első ilyen versenye, de a jövőben is szeretnénk ilyeneket szervezni.
(Természetesen utólag, a határidó lejárta után is írhatsz valamit a feladatra, ugyanúgy véleményezésre kerül majd).

Ui: Akinek van oldala, és lenne szíves megadni annak a címét is, tegye ki ezt a táblát a verseny ideje alatt: